Kihívás 2. menet: Nem Játék - Karácsonyi ének

Nos, ennek is eljött az ideje, Raven-sensei lecsapott a Nem Játékra, így most lássuk az ő vízióját!

(Keressétek az ő műveit a http://raven-sama.blogspot.com -on!)

Nem Játék!

Extra Fejezet: Karácsonyi Ének

Arma és társai Dracula kastélyát és annak rengeteg izgalmas és rémisztő pillanatát maguk mögött hagyva egy havas erdőben haladnak, mikor Muradin töri meg a csendet.

-Amúgy most merre tartunk?

-A közelben van egy város, ott megpihenünk egy kicsit. -válaszol Arma.

-Mit gondolsz, megünnepelhetjük ott a Karácsonyt? -kérdi Meiya.

-Szerintem ennyi kaland után megérdemeljük.

A csapat egy emberként kiált fel.

A városba érve kellemes látvány fogadja őket, az épületek karácsonyi díszekben ragyognak és mindent átjár az ünnep hangulata. A tágas főtéren egy hatalmas karácsonyfa is fel lett állítva ami nem sokkal alacsonyabb egy átlagos templomtoronynál.

-Ez olyan gyönyörű! -ámuldozik Luala.

-Az. -válaszol Shirayuki.

-Nos, ez nem véletlen. -szólal meg Raven. -Úgy tűnik ezt a helyet Karácsonyfalvának hívják.

-Úgy tűnik a sors vezérelt ide minket. -jegyzi meg Arma.

Ahogy haladnak az utcákon, az NPC-k mintha egy fesztiválhoz készülődnének. A csapat úgy határoz, hogy a fogadó kibérlése után csapatokra oszlanak és úgy járják be a falut. Arma épp azt mondaná el, hogy ki kivel menne mikor észreveszi, hogy Raven és Shirayuki már elhagyta a fogadót.

-Úgy tűnik türelmetlenek voltak. Na mindegy, úgyis kettesben akartam őket hagyni. -mosolyog sejtelmesen.

A csapat maradéka két csapatra oszlik, Arma és Meiya kettesben indul a felfedezőútra, Arrogantia, Luala, Muradin és Laux pedig elsősorban a piacot járja be.

A piacon sétálgató csapat eleinte csendesen halad, de Luala megtöri a csendet.

-Szerveznünk kellene valami bulit estére.

-Inkább egy hatalmas lakomát! -javasolja Muradin.

-Nem hiszem, hogy annak sok értelme lenne. -jegyzi meg Arrogantia egykedvűen.

-Ez lesz az első karácsonyunk csapatként és ezért meg kell adni a módját. -erőlködik a törp.

-Az igazat megvallva nem is olyan rossz ötlet ... -gondolkodik el Laux. -Legalább lenne alkalmam mindenkit jobban megismerni.

-Ez a beszéd, pajti! -csap a srác tenyerébe Muradin. -Mindig is tudtam, hogy klassz srác vagy.

-Még csak rövid ideje ismerjük egymást, de köszi.

Végül Luala és Arrogantia is belátja, hogy nem is olyan rossz dolgot talált ki Muradin.

Eközben Arma és Meiya kézen fogva sétálnak a főutcán, mikor két árnyék suhan el felettük. Arma harcra készen indulna a két idegen után, de a lány megállítja.

-Ne aggódj, nem ellenségek voltak. -szól nevetve.

-Ezt honnan tudod?

-Raven és Shirayuki szökkent át felettünk.

-Jellemző rá, hogy ilyen módon járja be a várost. -jegyzi meg Arma.

-Szerintem nem kellett sokáig győzködnie Shirayukit.

-Mondasz valamit...

A páros ekkor néhány üzlet előtt elhalad és Meiyának támad egy ötlete.

-Mi lenne ha vennénk mindenkinek valamit?

-Mire gondolsz pontosan?

-Nem kell olyan drága dolgot, de valamivel csak viszonoznunk kellene az eddigi tetteiket.

-Ezzel nem tudok vitába szállni.

Ezalatt Raven és Shirayuki már a város szélén jár, mikor a lány megszólal.

-Szerinted nem lett volna jobb, ha szólunk a többieknek is?

-Biztos nem olyan erős az event boss és ha legyőzzük, akkor a lootból talán mindenkinek tudunk adni valami jót.

-Ezt jól kigondoltad. De nem lesz baj abból hogy ekkora kockázatot vállalunk?

-A többiek úgyse tudják meg. És ne feledjük el, hogy a lehető legjobb partnerrel az oldalamon vágok bele.

Shirayuki elpirul ennek hallatán, amit köhögéssel próbál leplezni. A következő pillanatban bestiális üvöltést hallanak a város melletti erdő felől.

-Úgy tűnik megjelent. Készen állsz?

-Igen. -válaszol a lány.

A páros ekkor beveti magát az erdőbe és a faágakon közlekedve közelíti meg az event bosst, ami nagy meglepetésükre egy démonizált télapó.

-Na, ez aztán szokatlan. -jegyzi meg a fiú.

-Remélem nem kerülünk fel a rossz gyerekek listájára emiatt.

-Nem hiszem. Készen állsz?

-Mehetünk.

Raven ezután leugrik a fáról, hogy magára vonhassa a boss figyelmét, ami sikerül is neki. A démontélapó ekkor előrántja fegyverét, ami egy jókora cukorrúd. A fiú ekkor érdekes módon nem az íját veszi elő, hanem a másodlagos fegyvereiként szolgáló két tőrt. Az "üss és fuss" taktikát alkalmazza, miközben Shirayuki fentről támogatja. Ezzel a módszerrel hamar le tudják venni az életének egyharmadát, de ekkor a télapó egész teste lángba borul.

-Vigyázz, fázist váltott! -kiált Shirayuki.

Raven ekkor hátrébb szökken és az íjra vált. Körözni kezd a boss körül és úgy tüzel rá. A télapó először csak a fegyverével csapkod, de mikor már csak egyharmad élete marad, eltűnik a cukorrúd és tűzgolyókkal kezdi dobálni Ravent és Shirayukit. A támadásai viszonylag erősek, de a küzdelmet végül a két játékos nyeri. Shirayuki életpontjai a feléig csökkentek, míg Ravennek jóval az egyharmada alá esett.

-Mondtam, hogy felesleges aggódnod.

-Ezt mondd az életpontjaidnak. Meg is halhattál volna.

Shirayuki ekkor felpofozza a fiút majd ezután rögtön átöleli.

-Többé ne légy ilyen meggondolatlan.

-Igyekezni fogok.

-Olyan felelőtlen vagy mint Arma...

-Inkább nézzük át, hogy miket kaptunk.

-Rendben.

Raven és Shirayuki fele-fele arányban kapta meg a tárgyakat és elég tapasztalati pontot gyűjtöttek a szintlépéshez is.

-Nálad van valami jó?

-Egyedül Armának találtam valamit. -válaszol vigyorogva a fiú.

-Én megkaptam a Tome of Fire Skint. Szerinted ez Lualának jó lesz?

-Gondolom. Van még valami?

-Semmi jelentős. Nálad?

-Szintén. Legalább kettő megvan a hétből... -sóhajt Raven.

-Nyolcan vagyunk, nem?

-Értelmetlen lenne magamat is meglepnem, igaz?

-De valaminek biztos örülnél, nem igaz?

-Semmi se jut eszembe... -vonja meg a vállait a fiú.

Eközben Arma és Meiya a fültanúi annak, ahogy több másik játékos csalódottan halad el mellettük miközben arról beszélnek, hogy lekéstek az event bossról.

-Te tudtál erről? -kérdi a lány némi idő után.

-Fogalmam se volt róla. De most már úgyis mindegy, nem igaz?

-Pedig kíváncsi lettem volna, hogy miféle boss lehetett.

-Gondolom valami karácsonyi témához illő.

Ekkor találkoznak Muradinékkel, akik rögtön beavatják őket a tervükbe.

-Ez valóban csodás ötlet! -helyesel Meiya.

A csapat ezután visszaindul a fogadóba, aminek a bejáratánál épp összefutnak Shirayukival és Ravennel, akik pont az egyik háztetőről huppannak le.

-Azért finomabban is megérkezhettetek volna, majdnem szívrohamot kaptam. -morog Muradin.

-Bocsi, nem vettünk észre. -válaszol Raven.

-Akkor mi lenne, ha nem a háztetőkön közlekednétek az ünnep alkalmából?

-Nyugi srácok, azért ne essetek egymásnak. -lép közéjük Arma megnyugtatóan.

A fiúnak ekkor feltűnik a két barátja szintlépése.

-Ti meg merre jártatok?

-Az meglepetés! -vágja rá egyszerre Raven és Shirayuki.

-Valamit nagyon titkoltok. -lép közelebb Luala.

-És ezt még pont te mondod? Sokáig fiúnak hittünk. -csipkelődik Shirayuki.

-Ez övön aluli volt... -válaszol halkan a lány.

-Mi lenne ha inkább odabent folytatnánk a beszélgetést? -javasolja Laux.

A társaság ezután bemegy a fogadóba, aminek a tágas étkezőjét még időben lefoglalják az esti kis ünnepséghez.

-Ezek után sok pénzt kell majd farmolnunk. -jegyzi meg Arrogantia.

-Felesleges most emiatt aggodalmaskodni, egy évben csak egyszer van Karácsony és meg kell adni a módját. -nyugtatja Muradin.

-Azt hiszem igazad van. Ez amúgy is az első közös Karácsonyunk lesz. Valószínűleg az utolsó is...

Az utolsó mondatot Arrogantia alig hallhatóan mondta, de a mellette álló Arma jól tudja, hogy mire gondolt, azonban nem szól egy szót se.

A csapat ezután nekilát a terem feldíszítésének és mindenki alaposan kiveszi a részét, különösen Muradin, az ötletgazda élvezi a legjobban a dolgot, ami feltűnik Lualának és megszólítja.

-Úgy látom nagyon jó kedved van.

-Elég nagy családban élek és ilyenkor sokan összegyűltünk és fergeteges volt a hangulat. Egy kicsit sajnálom, hogy idén nem ünnepelhetek velük.

-Remélem nem túlzás, ha azt mondom, hogy mi már olyanok vagyunk együtt, mint egy család.

-Igazad van. Arma apaként gondoskodik rólunk, Meiya az oldalán az anyánk, Raven az olykor mogorva nagybácsi, Shirayuki a jóságos nagynéni, Arrogantia a nagy testvér, Laux az új jövevény, te pedig most már a kis hugi vagy. -válaszol a fiú nevetve.

-Te aztán jól felosztottad a szerepeket.

-De most mondd, hogy nincs igazam.

-Végülis van benne valami. -kuncog a lány.

-Látom jól szórakoztok. -lép oda Meiya.

-Az nem kifejezés... anyu. -válaszol Muradin, persze az utolsó szót csak az orra alatt motyogja.

Luala rögtön elneveti magát, ezzel is összezavarva a lányt.

-Mi a vidámság tárgya? -csatlakozik hozzájuk Arma.

-Én csak ecseteltem Lualának, hogy miként épül fel a mi kis családunk. -válaszol Muradin.

-Ez kedves gondolat. -válaszol Meiya.

-Muradinból kiindulva ez inkább kicsit gúnyos.

-Most miért mondod ezt? Teljesen jó szándékból mondtam és tényleg így gondolok rátok.

Lassan befejeződik a díszítés és a hatalmas karácsonyfa is gyönyörűen díszeleg a sarokban.

-Szép muinka volt, csapat! -csapja össze a tenyereit Muradin. -Gondolom tudjátok mi jön most.

-Remélem nem a karácsonyi dalokra gondolsz. -szól Raven.

-Arra is sor kerül majd, de előtte a lényeg: az ajándékok.

A társaság vállat von és ki-ki elindul a választottjához.

Először Raven áll meg Arma előtt és próbálja nem elnevetni magát.

-Miben sántikálsz? Szokatlan téged így látni.

-Nem kell aggódnod, nem terveztem semmi ijesztőt.

A fiú ekkor előhívja a tárgylistáját és megjeleníti a cukorrudat és Arma kezébe adja, aki kérdően pillant rá.

-Ez most mi is lenne?

-Tudom, hogy nem olyan jó mint a jelenlegi kardod, de a statjai nem rosszak.

Arma gyorsan végigméri a kezében lévő tárgyat majd elneveti magát.

-Nem gondoltam volna, hogy ekkora franc vagy. Az igazat megvallva, kapóra jött ez az ajándék.

-Ezzel mire célzol?

-Az én ajándékom számodra egy barátságos párbaj ellenem. Mit szólsz hozzá?

-Az igazat megvallva már egy jó ideje meg szeretnék veled mérkőzni, persze csak adatgyűjtés gyanánt.

-Nevezd meg a helyet és az időt.

-Legyen most és a város főterén.

-Rendben.

A két srác kezet ráz.

Eközben Shirayuki átadja az ajándékát Lualának, aki vidáman fürkészi azt egy darabig, majd rögtön megtanulja a Fire Skin képességet.

-Ez alaposan megnöveli az elementális védelmemet, köszi!

A lány rögtön ki is próbálja a képességet és lángba borítja az egész testét, aminek a látványán mindenki megdöbben.

Az ajándékozás végén mindenki gazdagabb lett néhány stat javító gyűrűvel, nyaklánccal és egyebekkel, de ekkor Arma kér szót.

-Ki szeretné látni ahogy összecsapok Ravennel? Természetesen csak egy barátságos párbajról beszélek.

A társaság egy emberként kiált fel örömében.

-Akkor induljunk is a helyszínre.

-A párbaj után átadom az ajándékom. -súgja oda Shirayuki Ravennek.

-Rendben. -válaszol a fiú gyanútlanul.

Arma és Raven feláll egymással szembe a főtéren, ahol a párbaj hallatán egy kisebb tömeg alakult ki.

-Az győz, aki hamarabb leviszi az ellenfele életpontjait 50% alá. -szól Arma.

Raven tisztában van azzal, hogy hátrányban van az életpontjaik különbségével, de belemegy a dologba. Hamarosan egy erőtér jelenik meg körülöttük, hogy megvédje a nézőket, majd középen a levegőben elindul a visszaszámlálás.

-Szerinted ki fog nyerni? -kérdi Luala Arrogantiától.

-Nehéz lenne megmondani. Arma támadásai Ravenhez képest lassúak de erősek és vica versa. Ez a csata egy tank kontra DPS lesz.

-Biztos vagyok benne, hogy Arma győz. -jelenti ki Meiya.

-Én pedig az ellenkezőjét hiszem. -teszi a kezeit a csípőjére Shirayuki.

Ekkor megszólal a párbaj kezdetét jelző sípszó és Raven nem teketóriázik, egyből Armának ront a tőrjeivel. Raven támadásaival sebesen rohamozza meg Armát, aki viszont könnyedén hárítja a támadásokat és csak minimális szinten sérül. A megfelelő időt kivárva Arma ellentámadásba lendül és ő is bevisz néhány találatot. Ezt követően Raven hátrébb szökken és gyorsan ellenőrzi az életpontjait, amik 87% -on állnak, míg Armának 94% -nál.

-Ez kemény dió lesz. -jegyzi meg, miközben átvált az íjra.

A fegyverét a magasba tartva az ég felé lő, miközben elkiáltja magát.

-Death Rains!

A nyílvessző ekkor több száz darabban hull vissza Armára, aki nem sérül annyira tőle, viszont megmérgeződik húsz másodpercre.

~Az életpontjaimnak ki kell tartaniuk a debuff végéig.

Raven eközben visszavált a tőrökre és gyors támadásokkal próbál rásegíteni a mérgezésre. Azonban Arma sem tétlen, a Shield Bash képességével elkapja ellenfelét és stunnolja öt másodpercre, ami bőven elég neki arra, hogy először felerősítse magát a Critical Mass képességével, majd a magasba emeli a kardját.

-Earthquaking Slash!

Az erőteljes támadás kisebb porfelhőt kavar, aminek az eloszlása után egy újabb hangjelzést követően Arma kerül ki győztesen. Raven életpontjai 49 %-on állnak, míg Armáé a méreg miatt lecsökkentek 56 %-ra.

-Én megmondtam. -szól Meiya büszkén.

-Úgy tűnik alulmaradtam. -huppan a földre Raven pihegve.

-Ez szoros meccs volt. Minden tudásomat be kellett vetnem.

Arma ekkor felsegíti barátját, mire a tömeg éljenezni kezd.

-Micsoda összecsapás! -kiáltják többen is.

Raven ezután Shirayukihoz sétál.

-Említettél egy bizonyos ajándékot. -szól halkan.

-A fogadóban átadom. Amúgy igazán ügyes voltál. -válaszol a lány mosolyogva.

A csapat ezután visszavonul a fogadóba és Shirayuki kihívja Ravent az erkélyre.

-Remélem, hogy tetszeni fog az ajándék. -toporog a lány idegesen.

-Miről lenne szó?

-Be tudnád csukni a szemed?

A fiú így is tesz és némi matatás után Shirayuki megszólal.

-Most már kinyithatod.

A lány egészen közel áll a fiúhoz, miközben a fejük felé tart egy fagyöngyöt.

-Gondolom hallottál erről a hagyományról.

-Nem igazán. -válaszol a fiú halkan.

-Akkor így még jobban meg fogsz lepődni.

Shirayuki ekkor egészen közel hajol Ravenhez, az ajkaik már majdnem egymáshoz érnek, mire a fiú riadtan tolja el magától a lányt.

-Sajnálom, de nekem ez nem megy.

A lány a megalázó helyzet után a fiúhoz vágja a fagyöngyöt és zokogva rohan el, amit Arma és Meiya is észrevesz.

-Beszélnünk kellene velük.

-Az enyém Raven, te nyugtasd meg Shirayukit. -válaszol Arma.

A fiú ekkor kimegy az erkélyre, ahol látja Ravent ahogy a fagyöngyöt szorongatja érzelemmentes arccal.

-Mégis mit műveltél Shirayukival?

-Megijedtem.

-És mitől?

-Majdnem megcsókoltuk egymást.

-És ebben mi az ijesztő?

-Úgyse értené egy magadfajta srác.

-Mit értesz magamfajta alatt?

-Te vagy a tipikus példája a népszerű főhősöknek, akiket mindenki szeret.

-Még egyszer se éreztettem a nem létező felsőbbrendűségemet egyikőtökkel se, szóval bökd ki, hogy miről van szó.

Raven erre csak sóhajt egy nagyot.

-De ígérd meg, hogy ezt nem adod tovább.

-Bízhatsz bennem.

-A helyzet az, hogy beteg vagyok.

Arma idegesen nyel egyet, mert egyből eszébe jut Arrogantia.

-Gyógyíthatatlan betegség?

-Nem olyan értelemben vagyok beteg. Sajnos... Évek óta mély depresszióban szenvedek. Elvesztettem a barátaimat, az érzelmeimet, mindent amitől még embernek nevezhetem magam. Jelenleg nem vagyok más, mint egy üres báb, aminek meg kellene halnia.

Arma ekkor behúz egy hatalmasat a barátjának, aki elterül a földön.

-Azt hiszem ezt megérdemeltem. -fogja az arcát Raven.

-Nem tudom min mentén keresztül, mivel talán ez az első alkalom mikor komolyan beszéltél magadról, így nem ítélkezem. Azt azonban el kell mondanom, hogy Shirayukit nagyon megbántottad. A helyedben most rögtön felkeresném és megmagyaráznám a dolgot, mielőtt még megutálna.

-Lehet az lenne a legegyszerűbb ha eltávolodnánk egymástól. Talán a csapatot is itt kellene hagynom...

-Szerinted én hagyni fogom azt? Te is olyan értékes tagja vagy a csapatnak, mint bárki más.

Arma ezután távozik és szól Arrogantiának, hogy milyen helyzet alakult ki. A lány rögtön Ravenhez siet.

-Nem gondoltam volna, hogy tőled is fejmosást fogok kapni. -sóhajt a fiú.

Arrogantia nem szól egy szót se, könnyes szemekkel pofozza fel a fiút.

-Te is olyan indulatos vagy, mint Arma. -simít végig az arcán Raven.

-Arma mesélt a problémádról és azt hiszem jobb ha valamit megosztok veled ezzel kapcsolatban.

-Világszerte több millió ember szenved depresszióban és vet véget az életének. Ez teljesen normális dolog.

-És arra nem gondolsz, hogy milyen igazságtalan vagy azokkal szemben akik halálos betegek, de mégis élni szeretnének?

-Maga az élet igazságtalan. Szívesen átadnám a hátralévő hosszú éveimet egy haldokló betegnek, de ez sajnos lehetetlen.

Arrogantia ismét felpofozza a fiút és nem sokra van a zokogástól. De aztán erőt vesz magán és megszólal.

-Jo, akarom mondani Arma már tud az állapotomról. A helyzet az, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedek. Én magam sem tudom, hogy mikor jön el a sötét óra, mikor örök búcsút kell vennünk egymástól.

Raven idegesen nyel egyet, mert rájön hogy mekkora szemétláda volt a lány előtt.

-Sajnálom, fogalmam sem volt róla...

-Nem kell szabadkoznod. Nem is azért mondtam el, hogy bűntudatot keltsek benned. Ezzel inkább csak arra akartalak rávilágítani, hogy tisztában légy a szerencséddel. Ráadásul a vak is láthatja, hogy Shirayukinak nem vagy közömbös és valószínűleg te se csak barátságot érzel iránta.

Raven ekkor zavarba jön és elfordul.

-Tudom milyen érzés magad alatt lenni és folyamatosan büntetni és sajnáltatni magadat, de hidd el, hogy nem ez a megoldás. Próbáld meg értékelni az élet apró ajándékait és ne szabotáld a saját boldogságod.

-Azt hiszem igazad van. Tisztáznom kellene a helyzetet Shirayukival. Köszönöm, hogy megosztottál velem egy ilyen súlyos titkot és biztosítalak arról, hogy nem mondom el senkinek se.

Arrogantia erre csak elmosolyodik.

Eközben Meiya próbálja megnyugtatni a keservesen zokogó Shirayukit.

-Lehet komoly oka van annak, hogy így viselkedett.

-Mégis mi? -kérdi a lány szipogva.

-Azt mondod, hogy riadtan lökött el téged magától és azt mondta, hogy nem képes megcsókolni téged. Mi van ha ezt valami nyomós okkal tette?

-Mint például?

-Lehet, hogy a valóságban még kiskorú és nem készült fel rá, vagy esetleg lány, vagy fiú de nem a lányokat kedveli?

Shirayuki ezen felvetések hallatán egy kicsit elmosolyodik.

-Végülis van benne valami...

-Biztos vagyok benne, hogy csak valami félreértésről van szó, így szerintem érdemes lenne átbeszélnetek a dolgot.

-Egy próbát megér.

Ekkor odalép hozzájuk Arma.

-Na, tudtál vele beszélni? -kérdi Meiya.

-Igen, és megtudtam a különös viselkedése okát.

-Azért csinálta, mert a valóságban lány, igaz?

-Erre a következtetésre meg hogyan jutottál?

-Választhatunk még a kiskorú és a meleg között.

Arma ekkor elneveti magát.

-Egyik opció se talált, sajnos komolyabb dologról van szó.

-Nem szeret, igaz? -kérdi Shirayuki lehangoltan.

-Ezt jobb lenne ha ti ketten beszélnétek meg.

-Most hol van?

-Arrogantia lelket önt belé és remélem sikerrel jár.

Mintha csak erre várt volna, Arrogantia megjelenik a társaság előtt.

-Hogy ment? -kérdi Arma.

-Azt hiszem jól. Szerintem most lenne alkalmas a kettőtök beszélgetése. -fordul Shirayuki felé.

A lány letörli a könnyeit és elindul az erkély felé.

Az erkélyen Raven továbbra is a fagyöngyöt szorongatja és teljesen zavarba jön Shirayuki visszatérte miatt.

-Én... izé... csak azt akarom mondani, hogy sajnálom ha megbántottalak. -hebegi a fiú.

-Nem tagadom, hogy rosszul esett, de a többiek meggyőztek, hogy beszéljük át.

-Nem semmi barátaink vannak, nem igaz?

-De. Akkor megtudhatom a különös viselkedésed okát?

Raven vesz egy mély levegőt és elmeséli a lánynak a depressziójának történetét.

-Akkor emiatt ijedtél meg?

-Úgy éreztem, hogy nem érdemlek meg egy ilyen csodás emléket. Egy magamfajta értéktelen kacat csak álmodozhat a boldogságról, de sosem érheti el. Ez az univerzum törvénye.

-Ne haragudj, de ez ostobaság. Az univerzumnak nincs beleszólása az ilyen dolgokba, minden ember méltó a szeretetre és a boldogságra.

-De a való életben érzelmileg halott vagyok, nem hiszem, hogy mély benyomást keltenék bárkire is.

-Szerinted én így nézek ki a valóságban? Amúgy is az számít, hogy miként viselkedsz másokkal. Te egy igazán kedves srác vagy és emiatt is szerettem beléd.

Shirayuki ekkor a szájához kapja a kezeit és teljesen elvörösödik az arca.

-Mit mondtál az előbb? -kérdi Raven zavartan.

A lány csak idegesen toporog egy darabig majd erőt vesz magán és folytatja.

-Mi lenne ha megtanítanálak élvezni az életet? Nem sokat tudok a depresszióról, de minden erőmmel azon leszek, hogy kihúzzalak a sötétségből.

-Akkor nem haragszol rám a viselkedésem miatt?

-Amiatt még ki kell engesztelned engem és szerintem tudod, hogy mivel. -mutat a lány a fagyöngyre.

-De én még nem...

-Ha most túlesünk ezen, akkor én is elárulom a titkomat.

-Rendben.

A fiú idegesen nyel egyet és közelebb lép a lányhoz. A két fiatal lehunyja a szemeit és lassan egyre közelebb érnek egymáshoz az ajkaik, végül pedig elcsattan az első csókjuk.

-Ez igazán kellemes volt. -jegyzi meg Raven zavartan. -Amúgy milyen titokról beszéltél?

-Valójában fiú vagyok.

Raven majdnem padlót fog és pánikba esik, mire Shirayuki megpöcköli a homlokát.

-Nyugi, csak vicceltem. Igazából nekem is ez volt az első.

-A szívbajt hoztad rám.

-Aranyos voltál az előbb. Akkor minden rendben?

-Igen és köszönöm.

-Rám bármikor számíthatsz.

A páros ezután elhagyja az erkélyt és Armáék megnyugodva látják, hogy minden rendeződött.

Az ünnepség egészen éjfélig tart, amit a társaság az udvaron fejez be és gyönyörködik a tűzijátékban. Muradin nem tudja nem észrevenni Raven és Shirayuki összebújását és hamar hangot is ad a dolognak.

-Ti jártok, vagy mi van?

A két fiatal teljesen zavarba jön a kérdéstől és egymás felé fordulnak.

-Tényleg, te még nem reagáltál a vallomásomra. -szól a lány.

-Öhm... te sem vagy nekem közömbös. -válaszol a fiú elvörösödött arccal.

-Csókot, csókot! -tapsikol Muradin nevetve.

-Muradin! -rivall rá Raven.

-Ne is törödj vele, inkább...

Shirayuki ekkor magához fordítja a fiú arcát és hosszasan megcsókolja.

-Mikor lesz az esküvő? -kérdi Muradin immár incselkedve.

-Betelt a pohár! -pattan fel Raven és üldözőbe veszi a fiút.

-Úgy tűnik minden rendeződött. -jegyzi meg Meiya mosolyogva.

-Szerencsére. Tényleg olyanok vagyunk mint egy család.

-Csak nem te is hallottad Muradin elméletét?

-Miről beszélsz?

Meiya ekkor elmondja a szerepbeosztásokat, aminek a végén Arma hangosan felnevet.

-Nem gondoltam volna, hogy így tekint ránk.

-Amúgy gondoltad volna, hogy ilyen lesz az első közös Karácsonyunk?

-Nem és pont emiatt még kellemesebb ez a meglepetés. Hihetetlen, hogy több hónap küzdelem és vándorlás után ilyen összeszokott csapat lettünk. Büszkén nevezhetlek titeket a barátaimnak, illetve a második családomnak.

-Ez igazán szépen hangzott, apuci. -hajtja a fejét Meiya a fiú vállára.

-Csak nem azt szeretnéd, hogy én is megkergesselek?

-Ki tudja. -kacsint a lány.

Így ért véget a nyolc fiatal első közös Karácsonya, mióta a Nightmares of Chaos foglyai lettek. Több ellenséggel is megküzdöttek, ütőképes csapattá formálódtak és a számos kaland után igaz barátok is lettek. Természetesen a nyugodt napok nem tartanak örökké, de ez már egy másik történet.